7.
INSTALLÁCIÓ
Az elektromos szivattyú felszerelését jól szellőző helyen kell elvégezni ahol a környezeti hőmérséklet nem haladja meg
a 40°C-ot. Az IP55 védelmi fokozatnak köszönhetően a szivattyúkat poros és nedves környezetben is lehet installálni.
Ha ezek a szivattyúk nyitott helyen kerülnek felszerelésre, általában nincs szükség különösebb hőmérséklet ingadozás
elleni védelemre. Ha az egység installációjának helyén robbanásveszély áll fenn, be kell tartani az ún. "Ex" helyi
védelmi előírásokat és kizárólag az ilyen környezethez alkalmas motorokat szabad alkalmazni.
7.1.
A szivattyú alapozása
A felhasználó teljes felelősséggel tartozik a helyesen kialakított alapszzerkezet elkészítésért mely feleljen meg a
mellékletekben megadott szivattyú méreteknek (oldal 119/127) A fémből készült alapszerkezetet le kell festeni a
korrózió megelőzése érdekében, legyen síkba állítva és legyen elég merev ahhoz, hogy elviselje azesetleges
túlterhelést is. Úgy kell méretezni az alapszerkezetet, hogy ellenálljon a szivattyú berezonálásából származó
vibrációknak. A vasbetonból készített alapszerkezet jó fogadást biztosítson a szivattyúnak és legyen teljesen
száraz mielőtt a szivattyú elhelyezésre kerül rajta. A feltámasztási felület legyen teljesen sima és vízszintes. A
szivattyú elhelyezése után vizimértékkel ellenőrizze, hogy teljesen vízszintes pozícióban áll-e. Ellenkező esetben
használjon megfelelő hézagolókat (oldal 119/127)
7.2.
A csővezetékek csatlakoztatása
El kell kerülni, hogy a fém csővezetékek túlzott erőhatást gyakoroljanak a szivattyú torkokra, hogy ne okozzanak
repedést vagy törést. A csővezeték hőtágulását arra alkalmas műszaki megoldással kell kompenzálni, hogy a
hőtágulásból származó mechanikai feszültség ne a szivattyút terhelje.A csővezeték végének homloksíkja legyen
párhuzamos a szivattyú karimáinak síkjával. A működési zaj csökkentése érdekében javasolt rezgéscsillapító
csatlakozó elemeket beépíteni a szívó és nyomó csővezetékbe.
Helyes szem előtt tartani azt, hogy a szivattyút a lehető legközelebb kell elhelyezni a szivattyúzandó vízhez.
A szívó csővezeték átmérője legyen nagyobb mint a szivattyú torokmérete. Ha a vízszint negatív (szivattyú alatti)
a szívóágba feltétlenül javasolt egy megfelelő méretű lábszelepet beépíteni.
Szabálytalan átmenetek a különböző csőátmérők között és kisrádiuszú sarokívek jelentősen növelik a töltési
veszteséget. Az esetleges átmenet kis átmérőjű csővezeték és nagy átmérőjű csővezeték között legyen fokozatos.
Szabályosnak számít, ha a két különböző átmérőjű cső közötti átmeneti kúp hossza 5-7 –szerese az átmérők
különbségének. Gondosan ellenőrizze, hogy a szívó csővezetéknél nincs-e levegő beszívás. Ellenőrizze, hogy a
csatlakozó karimák közötti tömítés koncentrikus-e, mivel ellenkező esetben áramlási ellenállás keletkezne. A
szívócsőbeni légzsákok kialakulásának elkerülése érdekében a csőszakasz enyhén emelkedjen a szivattyú felé.
Több szivattyú installációja esetén minden szivattyúnak legyen meg a saját külön szívócsöve. Kivételt képez, ha
egy különálló tartalék szivattyút építenek ki (ha az tervezve van) ami a fő szivattyú helyett lép működésbe, ha az
meghibásodik, tehát csak egyetlen szivattyút helyettesít.
A szivattyú be és kimeneténél legyen beépítve egy-egy leválasztó szelep annak érdekében, hogy a szivattyú
karbantartása esetén ne kelljen leereszteni a folyadékot a rendszerből.
7.3.
NPSH számítás:
Az elektromos szivattyú jó működésének és maximális hatásfokának garantálása érdekében ismerni kell a
szivattyú ún. N.P.S.H. értékét ("Net Positive Suction Head" melynek magyar terminológiája "nettó pozitív
szívómagasság" (a szívócsonkban mért nyomás és a szivattyú belsejében mérhető legalacsonyabb nyomás közötti
különbség). Ennek ismeretében meghatározható a Z1 szívási szint. A különböző szivattyúk NPSH értékeire
vonatkozó jelleggörbék a műszaki katalógusban találhatók. A számítás elvégzése azért fontos, hogy a szivattyú
helyesen működjön, kavitáció (gőzbuborék képződés a szivattyúzott folyadékban vagy a szivattyú falai mentén)
nélkül. A káros hatású kavitáció akkor jelentkezik, ha a járókerék bemeneténél az abszolút nyomás olyan értékre
csökken, mely gőzbuborékok képződését teszi lehetővé. Ilyenkor a szivattyú szabálytalanul működik az emelési
magasság csökkenése mellett. A szivattyút nem szabad kavitáció mellett működtetni mivel az erős kalapáló
jellegű zaj mellett helyreállíthatatlan károsodást okozhat a járókeréknél.
A Z1 szívási szint meghatározása a következő képlettel történik:
ahol:
= A szivatyútengely és a szivattyúzandó víz szintje közötti szintkülönbség
Z1
pb
= Az installációs helyre vonatkozó barometrikus nyomás ( 6. ábra oldal 128 /mellékletek)
vízoszlop méterben (mca) kifejezve (mca= 1 m
NPSH
= A munkapont szívóképessége (lásd fent ismertetve)
Hr
= Töltésveszteség m-ben kifejezve a teljes szívó csővezeték mentén (cső, ívek, lábszelep)
pV
= A folyadék gőzfeszültsége m-ben kifejezve a hőmérséklet (°C) függvényében.
(lásd 7. ábra oladal 128/mellékletek)
A szivattyúk a végellenőrzési folyamatból származó kismennyiségű vizet tartalmazhatnak. A
végleges installáció előtt javasolt egy rövid idejű átmosást végezni.
A szivattyút NE működtesse zárt leválasztó szelepekkel mivel így jelentősen megnövekedne a
folyadék hőmérséklete és gőzbuborékok képződhetnének a szivattyúban ami mechanikai
károsodáshoz vezethet. Ha ez a negatív lehetőség fennáll, építsen ki egy by-pass (áthidaló) ágat
vagy egy kifolyási lehetőséget egy gyűjtőtartállyal (betartva a mérgező folyadékokra vonatkozó
helyi előírásokat) .
Z1 = pb – igényelt N.P.S.H. – Hr – helyes pV
MAGYAR
= 9806,65 Pa)
H2O
94